Upper East Side, Manhattan egyik v�laszt�ker�lete, mely a Central Park valamint az East River (b�ven olvashattok a csatorn�r�l a Wikip�di�n) k�z�tt tal�lhat�. A helyiek, csak "Selyem harisnya k�rzetk�nt" emlegetik, mivel ez az orsz�g egyik legel�kel�bb r�sze. A legdr�g�bb lak�s (The Pierre Hotel) itt k�zel 70 milli� doll�rba ker�lt, �s a legdr�g�bb lak�h�z 75 milli� doll�rba k�st�l.

Egy kis t�rt�nelem:

A 19. sz�zadban, am�g a Park Avenue vas�tvonal ki nem �p�lt, olyan gazdag �zletemberek, mint Andrew Carnegie �s Henry Clay Frick kezdtek �p�teni el�kel� vill�kat �s lak�h�zakat az �t�dik sug�r�t k�rny�k�n, eg�szen a Central Parkig. Az els� p�r �vben a 86. utca k�rny�k�n indultak meg az �p�tkez�sek, �s olyan el�kel� csal�dok, mint az Astors, vagy Rhinelanders k�lt�ztek oda. Cornelius Vanderbilt, aki a 10. leggazdagabb ember a t�rt�nelemben, telepedett meg az Upper East Side-on az 1800-as �vekben, majd az ut�dai �p�tett�k a nagyszer� Vanderbilt k�ri�t, melyet az 1900-as �vekben semmis�tettek meg a Vanderbilt csal�d buk�s�nak eredm�nyek�ppen. K�s�bb olyan el�kel� csal�dok, mint a Rockefeller, a Roosevelt, vagy a Kennedy vettek lak�sokat, vill�kat az Upper East Side-on. Yorkville (amely szint�n egy New Yorki v�laszt�ker�let) ennek r�v�n �szakabbra k�lt�z�tt a Lexington sug�r�t ment�n �s a k�z�poszt�lybeli n�metek t�rzshelye lett. Az Upper East Side lett k�s�bb a New Yorki polg�rmester sz�khelye is.

F�ldrajz:

Upper East Side az 59. utc�t�l tart a 96. utc�ig (Ir�ny�t� sz�mok: 10021, 10022, 10065, 10075, 10028 �s 10128). Upper East Side a k�vetkez� r�szekb�l �ll:
* 86. utca
* Els�, M�sodik �s Harmadik Sug�r�t (amely a legmen�bb l�nyiskol�k sz�khelye [pl.: Chapin �s Brearley])
* Carnegie Hill ([k�zpontja a 92. �t, �s az �t�dik Sug�r�t], amely a Central Park k�r�l �s az �t�dik Sug�r�t k�r�l fut). A legmen�bb mag�niskol�k tal�lhat�ak itt (pl.: St. Bernards, Spence, Convent of the Sacred Heart �s a Nightingale)
* Lenox Hill (amelynek k�zpontja a 69. �t �s az els� sug�r�t keresztez�d�se)
* �t�dik sug�r�t
* Madison Avenue
* Park Avenue
* Lexington Avenue
* York Avenue
* East End Avenue

�t�dik Sug�r�t:

Az �t�dik sug�r�t (Fifth Avenue, r�viden 5 AV) New York Manhattan v�rosr�sz�nek egyik f� �t�ere, a sziget k�z�pvonal�ban, a Hudson foly�val �s az East Riverrel p�rhuzamosan haladva nagyj�b�l k�t egyforma, keleti �s nyugati oldalra osztja Manhattant. Hab�r folytat�dik Bronxban is, jellemz�en manhattani utcak�nt tekintenek r�. Ez a vil�g legdr�g�bb utc�ja. Joseph Winston Herbert Hopkins alap�totta. Eredetileg keskenyebb volt, a Central Parkt�l d�lre es� r�sz�t 1908-ban sz�les�tett�k ki, hogy elb�rja a n�vekv� forgalmat.

Az �t�dik sug�r�t a keresztben halad� utc�k sz�moz�s�nak 0 pontja, az utc�knak a Fifth Avenue-t�l keletre illetve nyugatra es� r�szeit k�l�n nevezik meg, p�ld�ul Keleti 42. utca �s Nyugati 42. utca (East 42nd Str, West 42nd Street), a h�zsz�moz�s az utc�kban a Fifth Avenue-t�l jobbra �s balra emelkedik, �ltal�ban a h�zak sz�m�t�l f�ggetlen�l sug�rutank�nt 100-at emelkedik. Az utca – hasonl�an a legt�bb manhattani utc�hoz – egyir�ny�, a forgalom d�li ir�nyban halad rajta. Az �t�dik sug�r�t d�len a Washington Square Park �szaki oldal�n kezd�dik, a Greenwich Village-en, a Midtownon �s az Upper East Side-on kereszt�l �ri el Harlemet, majd a legv�ge Bronxot.

A sug�r�ton sz�mos h�res k�z�p�let tal�lhat�. Itt van t�bbek k�z�tt az Empire State Building, a New York-i K�zk�nyvt�r, a Rockefeller Center �s a Szent Patrik-sz�kesegyh�z. A 82. �s a 105. utca k�z�tti szakaszon t�bb neves m�zeum is tal�lhat� a sug�r�ton, ez�rt ezt a r�szt Museum Mile-nak szok�s nevezni. T�bbek k�z�tt itt van a Metropolitan �s a Guggenheim M�zeum.

A 20. sz�zad elej�n a Milliomosok utc�ja n�ven volt k�zismert ugyanez a r�sz, mivel sz�mos tehet�s ember v�s�rolt telket �s �p�tett hatalmas lak�h�zakat a sug�r�t Central Parkra n�z� oldal�n. A Rockefeller Center �s az Empire State Building (34. utca) k�zti szakaszt jobb�ra m�regdr�ga divat�zletek �s �ruh�zak foglalj�k el, p�ld�ul a F.A.O. Schwarz, a vil�g egyik legh�resebb �s legnagyobb j�t�kboltja, ami t�bb filmben is szerepelt, ak�rcsak a Tiffany & Co �kszer�zlete a �lom luxuskivitelben (1961) c�m� filmben.

Az utca gyakran szolg�l par�d�k helysz�n��l, b�r a h�res „ticker-tape parade”-eket (amikor a k�rnyez� h�zakb�l apr� pap�rdarabokkal sz�rj�k meg az arra �rdemeseket) nem itt rendezik, hanem a Broadway d�li r�sz�n. Sz�mtalan filmben l�that� a sug�r�t �s h�res �p�letei. 1920-ban jelent meg Edith Wharton Pulitzer-d�jas reg�nye (Az �rtatlans�g kora), amib�l k�s�bb Martin Scorsese rendezett Oscar-d�jas filmet (Klaudia – illetve a Gossip Girl 2. �vad�nak 18. r�sz�ben is ezt a reg�nyt viszik sz�npadra a szerepl�k. A r�sz c�me is a reg�nyre utal: Age of Dissonance [Eredeti: Age of Innosence]), a t�rt�net k�zpontj�ban az �t�dik sug�r�t gazdag �s befoly�sos csal�djainak 1870-es �vekbeli t�rt�nete �ll.

Park Avenue:

A Park Avenue (vagy hivatalosabb nev�n a Negyedik sug�r�t / Fourth Avenue) egy �szak-d�li ir�ny� sz�les sug�r�t Manhattan v�rosr�szben. Nyugaton a Madison sug�r�ttal, keleten a Lexington sug�r�ttal p�rhuzamosan fut. Ez Manhattan egyik legdr�g�bb lak�k�rzete, mivel az Upper East Side-on halad kereszt�l. A sug�r�t k�zep�n elhelyezked� z�ld szigeteket a sug�r�t sz�m�ra l�trehozott alap�tv�ny t�mogatta. A „szigetek” f�k�pp beg�ni�val vannak tele�ltetve, mivel azok j�l b�rj�k a v�ztelens�get �s a nagy meleget.

A sug�r�t, melyet Park Avenue n�ven ismer�nk a Bowery v�rosr�szn�l kezd�dik. Az a r�sz, amelyet Negyedik sug�r�tnak h�vnak, a 8. utc�n�l l�v� Cooper Square-t�l a 14. utc�n�l l�v� Union Square-ig tart. a 14. utc�t�l �szakra t�bb, 1811-ben megtervezett sug�r�ttal egy�tt halad. A 14. utc�t�l a 17. utc�ig a Union Square keleti hat�r�t alkotja �s az a Union Square East, a 17. utc�t�l a 32. utc�ig a Park Avenue South n�ven ismert. A 32. utca felett csak Park Avenue n�ven emlegetik. A 33. �s a 40. utca k�z�tt a Murray Hill alag�t fut a sug�r�ton. A 40. utc�n�l az alag�t k�tfel� �gazik, az egyik a k�zponti P�lyaudvar fel� halad tov�bb, a m�sik a MetLife (Pan Am) �p�let fel�. Ahogy a K�zponti P�lyaudvar �p�let�hez �r, t�bb �vegdobozszer� felh�karcol� szeg�lyezi, melyek t�bb nemzetk�zi c�g sz�khelyeit rejtik magukban. a P�lyaudvart�l a 97. utc�ig az �szaki metr� vonala h�z�dik alatta. A sug�r�ton a 97. utc�n�l van egy h�d is (Park Avenue Viaduct). A Park Avenue a 132. utc�n�l �r v�get.

Ingatlan �rak:

Az Upper East Sidenak van az egyik legmagasabb n�gyzetm�ter �rai az eg�sz orsz�gban. 2002-ben egy n�gyzetm�ter $856-ba ker�lt, 2006-ra ez az �r szinte a dupl�j�ra ugrott.

K�zleked�s:

Az Upper East Side-ot napjainkban egy metr� vonal szolg�lja ki, a n�gy p�ly�s IRT Lexington Avenue Line, valamint sz�mos helyi busz is k�zlekedik itt. A helyi k�zleked�si v�llalat tervezi egy �jabb metr�vonalat. Azonban a New York-i k�zlegeked�s legismertebb form�ja a taxiz�s. Az utak hemzsegnek a v�ros v�djegy�v� v�lt s�rga taxikt�l.

A sz�veg egy r�sze innen sz�rmazik: Wikip�dia