Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan sziget�t �s a rajta elter�l� Manhattan ker�letet, ami New York �t ker�let�nek egyike. A ker�lethez mag�n Manhattan sziget�n (amit a Hudson foly� torkolati r�sze �lel k�rbe) k�v�l tartozik m�g t�bb m�sik sziget �s a sz�razf�ld egy kis r�sze is. K�zigazgat�silag ez New York megye (County) is egyben. A 2000-es n�psz�ml�l�s adatai szerint 1 537 195 lakosa volt, ter�lete mind�ssze 85 km², messze az orsz�g legs�r�bben lakott megy�je.

F�ldrajz:

Manhattan sziget�t nyugatr�l a Hudson foly�, �szakr�l a Harlem foly�, keletr�l az East River (Keleti foly�), d�lr�l az Atlanti-�ce�n (azon bel�l a Fels�-New York-i �b�l) fogja k�zre. A Harlem �s az East River voltak�ppen a Hudson foly� mell�k�ga, de �n�ll� nevet viselnek. A ker�lethez tartozik a Roosevelt Island �s a Belmont Island (az East River-en) �s a sz�razf�ld egy darabja, a Marble Hill is. �rdekess�g, hogy a Marble Hill eredetileg Manhattan-nel alkotott egybef�gg� ter�letet, de a Harlem River jobb haj�zhat�s�ga �rdek�ben azt ki�st�k, �sszek�tve az East River-rel, m�g a Marble Hill-t a sz�razf�ldt�l (Bronx-t�l) addig elv�laszt� term�szetes csatorn�t felt�lt�tt�k. Tulajdonk�ppen Manhattan-hez tartozik az Ellis Island �s a Szabads�g-szobornak helyt ad� Liberty Islandis, de ezek a kis szigetek hivatalosan Sz�vets�gi Ter�letnek sz�m�tanak, �gy nem tartoznak New York �llamhoz.

�rdekess�gek:

Manhattan szigete 21 km hossz� �s legsz�lesebb r�sz�n 3,7 km sz�les. D�li �s �szaki cs�cske kiv�tel�vel utcaszerkezete teljesen mer�leges r�cs-szerkezet�, k�veti a Hudson foly� partvonal�t. A Hudson foly�val p�rhuzamos utak a sug�rutak (Avenue), a mer�legesek az utc�k (Street). T�bbs�g�k csak sz�mot visel. A sug�rutak sz�moz�sa az East Rivert�l nyugat fel� emelkedik 1-t�l 12-ig, de n�h�nyuk csak nevet vagy nevet �s sz�mot is visel, h�zsz�maik d�lr�l n�vekednek, a Budapesten is alkalmazott m�dszer szerint a jobb a p�ratlan, a bal a p�ros oldal. A sziget nagyj�b�li k�z�pvonal�ban az �t�dik sug�r�t (Fifth Avenue) tal�lhat�. Az utc�knak ett�l keletre illetve nyugatra es� r�szeit k�l�n nevezik meg, p�ld�ul Keleti 42. utca �s Nyugati 42. utca (East 42nd Str, West 42nd Street), a h�zsz�mok az utc�kban az �t�dik sug�r�tt�l kezdve n�vekednek, �ltal�ban a h�zak sz�m�t�l f�ggetlen�l sug�rutank�nt sz�zzal. Az utc�k k�z�tt mintegy 60 m t�vols�g van, a sug�rutak s�r�s�ge v�ltoz�, 80 �s 250 m k�z�tti a h�zt�mb�k hossza. Az utc�k t�jol�sa miatt m�jus 28-�ra �s j�lius 12-�re esik az a k�t nap, amikor a Nap pontosan az utc�k tengely�nek ir�ny�ban megy le, �gy ezen a k�t napon lehet a bels� ter�letekr�l az utcaszintr�l l�tni a napnyugt�t.

A k�z�ps� �s az �szaki ter�leteken a r�csszerkezetben egyetlen kiv�tel van, a Manhattanen v�gigh�z�d� Broadway, amely n�h�ny enyhe �v� kanyart kiv�ve megk�zel�t�leg a f�ldrajzi �szak-D�li ir�nyt k�vetve ferd�n keresztezi a sug�rutakat �s utc�kat. Ez n�hol �rdekes �p�t�szeti megold�sokat sz�l, aminek legh�resebb p�ld�ja a nagyon sz�k h�romsz�g alapter�let� Vasal�-h�z a Broadway �s a Fifth Avenue tal�lkoz�s�n�l. D�l-Manhattanben a keskenyed� ter�let �s a t�rt�nelmi hagyom�nyok miatt kicsit kusz�bb szerkezet�ek az utc�k, a "Nulladik" utc�t�l, a Houston Street-t�l d�lre (illetve a Nyugati r�szen m�r a 14. utc�t�l d�lre) neveket visel�, v�ltoz� sz�gben halad� utc�kat tal�lunk.

Ker�letei:

Manhattan sz�mos kisebb ker�letre, szomsz�ds�gra oszlik. K�zigazgat�silag 12 k�rzet van, de ezeknek csak adminisztrat�v jelent�s�ge van. A h�rom alapvet� r�sz a Downtown (d�li), a Midtown (k�z�ps�) �s az Uptown (�szaki r�sz), a Downtown nagyj�b�l a Houston Streett�l d�lre, az Uptown az 59. utc�t�l a 110. utc�ig (a Central Park d�li oldal�t�l az �szaki oldal�ig) tart. A Houston �s az 59. utca k�zti ter�let a Midtown, a 110. utc�t�l �szakra tal�lhat� Harlem. A leg�szakibb utca a 219., a Fifth Avenue a 149. utc�n�l �r v�get, ett�l felfel� m�r csak nyugati utcasz�mok vannak �s itt is igaz, hogy a keskenyed� ter�let miatt sok helyen felbomlik az egys�ges r�cs-szerkezet.

(Katt a k�pre a teljes m�ret�rt!)

A sziget d�li cs�cske Lower Manhattan vagy m�s n�ven a Financial District �s a Battery Park, feljebb nyugaton a Tribeca (Triangle below Canal St), k�z�pen a SoHo (South of Houston St.), keleten a Lower East Side tal�lhat�. Ugyancsak a k�z�ps� keleti r�szhez tartozik a Chinatown �s a Little Italy nev� r�sz. A Downtown fels� r�sze keresztben a Greenwich Village. A Midtown als� keleti r�szei a Meatpacker District, feljebb Chelsea, k�z�ps�-keleti r�sze Gramercy vagy m�s n�ven Flatiron District, ahol a m�r eml�tett, Vasal�-h�z tal�lhat�. M�g feljebb nyugaton a Hell’s Kitchen, beljebb a Garment Ditrict, keleten a Murray Hill, majd nyugaton a 6. �s 7. sug�r�t �s a Broadway tal�lkoz�s�nak k�rny�ke a Theatre Ditrict. A Hetedik �s a Broadway keresztez�d�se a 41-42-43. utca magass�g�ban van a v�ros igazi k�zepe, a Times Square. A Central Park nyugati oldala az Upper West Side, keleti oldala az Upper East Side, itt tal�lhat� az �t�dik sug�r�ton a Museum Mile, az a mintegy egy m�rf�ldes r�sz, ahol a v�ros t�bb jelent�s m�zeuma is tal�lhat� (Metropolitan, MoMa, Guggenheim, Whitney stb.)

via: Wikip�dia