Central Park

A Central Park egy 3,41 km² (4 km�800 m) ter�let� nyilv�nos park Manhattan sz�v�ben, New York v�ros�ban. A Central Park az 50-es utc�kt�l, a v�ros kereskedelmi negyed�t�l eg�szen a 110-es utc�kig, vagyis a Harlemig h�z�dik. A parkba s�t�lni, kocogni, g�rkorcsoly�zni j�rnak az amerikaiak �s a turist�k. A Central Park 150 �ves is elm�lt. Mivel rengeteg filmben �s t�v�sorozatban l�that�, a vil�g egyik legh�resebb parkja.

Maga a Park

A parkot Frederick Law Olmsted �s Calvert Vaux tervezt�k. B�r nagy r�sze term�szetesnek t�nik, val�j�ban gondos tervez�s eredm�nye, t�bb mesters�ges t�, s�t�ny, k�t korcsolyap�lya, egy vadaspark �s t�bb, sportol�sra haszn�lhat� f�ves ter�let �s j�tsz�t�r tal�lhat� itt. A v�ndormadarak gyakran megtelepednek a parkban, ez�rt a mad�rbar�tok is szeretnek itt tart�zkodni. A kocog�k, biciklist�k �s g�rkorcsoly�z�k k�r�ben n�pszer� a parkot k�r�lvev� 10 km hossz� �t, k�l�n�sen h�tv�genk�nt �s este 7 ut�n, amikor az aut�forgalom be van tiltva.

A park sz�let�se

Manhattan sziget�n 1820 �s 1950 k�z�tt rendk�v�l megugrott a n�pess�g, be�p�tett�k a szigetet lak�h�zakkal, felh�karcol�kkal, gy�rakkal, rakt�rakkal �s kik�t��p�letekkel. A lak�knak sz�ks�g�k volt m�r egy tiszta leveg�j� z�ld ter�letre; ennek el�sz�r William Cullen Bryant k�lt�, az Evening Post szerkeszt�je �s Andrew Jackson Downing, az els� amerikai parktervez� adott hangot 1844-ben. Emiatt v�s�rolta meg New York �llam 1853 nyar�n ezt a ter�letet Manhattan k�z�pnyugati r�sz�n t�bb mint 5 milli� doll�r�rt �s alak�tott ki rajta parkot ligetekkel, s�t�nyokkal, tavakkal, szikl�kkal �s �llatkerttel. A parkot 1858-ban nyitott�k meg a l�togat�k sz�m�ra. Az 1960-as �vekben a hippik k�zkedvelt tal�lkoz�helye volt. A park nem volt r�sze az 1811-es v�rosrendez�si tervnek.

L�tnival�k

Konflis�llom�s m�k�dik itt. A Park keleti hat�r�t k�pez� Fifth Avenue-n, azaz �t�dik sug�r�ton a tehet�s emberek �lnek. Ugyanezen az oldalon, a 70-es utc�k magass�g�ban tal�lhat� a vil�gh�r� Metropolitan M�zeum �s t�bb utc�val feljebb a Guggenheim M�zeum. A Park t�ls� oldal�n kialak�tott �tvonalon a Central Park West tal�lhat� (magyarul a K�zponti Park Nyugati Oldala), �s t�bbek k�z�tt a Dakota h�z, amely el�tt lak�j�t, John Lennont meggyilkolt�k. A Sheep Meadow a legcsendesebb r�t: tav�t kedvelik a romantikus p�rok, a cs�nak�z�k. A labdaj�t�kok szerelmesei a Great Lawn r�szt l�togatj�k, a kocog�k a Reservoir (v�zt�rol�) k�r�l futnak. A madarak bar�tai a Ramble k�rzet t�rzsvend�gei, de a transzvesztit�k tal�lkoz�helye is ugyanez. Nyaranta ingyenes koncertek �s Shakespeare-el�ad�sok sz�rakoztatj�k az odal�togat�kat a Lincoln Center szervez�s�ben. T�len korcsoly�zni lehet a Wollman-p�ly�n.

Az �l�vil�g �s a szobrok

838 �llatfaj lakja, k�zt�k 78-f�le lepke, 46 mad�rfaj �s 9 f�le szitak�t�. A legismertebbek a f�k �gain ugr�l�, az utakon, �sv�nyeken �tszalad� m�kusok. B�r Olmstednek nem tetszett az �tlet, hogy szobrokat is elhelyezzenek a parkban, az �vek sor�n 29 szobrot �ll�tottak fel, legt�bbj�ket mag�nszem�lyek vagy szervezetek adom�nyozt�k. Az els� szobrok �r�kat �s k�lt�ket �br�zoltak, �s a k�s�bb Irodalmi S�t�ny n�ven ismert s�ta�sv�ny mellett �ll�tott�k fel �ket. K�sz�tett szobrokat t�bbek k�z�tt Augustus Saint-Gaudens �s John Quincy Adams Ward is. A Bethesda terasz Vizek angyala c�m� szobr�t Emma Stebbins alkotta 1873-ban; ez volt az els� olyan szobor Amerik�ban, amelyre egy n�i m�v�sz kapott megb�z�st. 1926-ban �ll�tott�k fel Balto, az el�z� �vi alaszkai sz�rumfut�skor h�ress� v�lt sz�nh�z� kutya szobr�t, ami a turist�k k�r�ben az egyik legkedveltebb szobor, feje f�nylik, mert rengetegen megsimogatj�k. A legid�sebb szobor a „Kleop�tra t�je”, ami val�j�ban III. Thotmesz f�ra� egyik obeliszkje, �s az egyiptomi kedive aj�nd�kozta New York v�ros�nak. A v�zt�roz� �s cs�nak�z�t� mellett az Al�z Csodaorsz�gban c�m� mes�b�l ismert Al�z szobra l�that�, amely a gomb�n �l� kisl�nyt a macsk�j�val egy�tt �br�zolja. Az �t�dik sug�r�t �s a 110. utca k�zel�ben �ll Duke Ellington eml�km�ve, mely Robert Graham alkot�sa, �s 1997-ben avatt�k fel.

�rdekess�gek �s programok

Katt a k�pre a teljes m�ret�rt!

B�r a Central Parkot gyakran a nyugalom o�zis�nak tekintik a „sosem alv� v�ros”-ban, valaha k�ztudottan vesz�lyes volt, f�k�nt �jszaka. B�r biztons�gos, voltak olyan id�szakok amikor nem sz�m�tott annak �s ehhez t�bb, sz�les k�rben k�zismertt� v�lt b�ncselekm�ny is hozz�j�rult, p�ld�ul a Central Park-i kocog� esete 1989-ben, mikor a 28 �ves Trisha Meilit meger�szakolt�k �s majdnem agyonvert�k. Ahogy azonban a b�n�z�s a Central Parkban �s eg�sz New York Cityben cs�kkent, a park rossz h�rneve j�r�szt aktualit�s�t vesztette. A New York-i Rend�rkapit�nys�g feloszt�s�ban a Central Park k�l�n k�rzetnek sz�m�t; a parkban t�rt�n� legt�bb b�nesetet nem idegenek s�relm�re k�vetik el, hanem ismer�s�k egym�s ellen. A Central Park k�rzetnek polg�r�rs�ge is van New York-i �nk�ntesekb�l. �k a rend�r�kh�z igen hasonl� egyenruh�t viselnek, �s �jszaka, valamint h�tv�geken j�r�r�znek a parkban.
A Szabadt�ri Sz�nh�zban 1962 �ta minden ny�ron ingyenes el�ad�sokat tartanak, gyakran j�l ismert sz�nh�zi �s filmsz�n�szek r�szv�tel�vel. Leggyakrabban William Shakespeare m�veit adj�k el�. A New York-i Filharmonikusok szabadt�ri hangversenyt adnak a Nagy Gyepen minden ny�ron, a Metropolitan Opera pedig k�t oper�t ad el�. A parkban t�bb k�nny�zenei koncertet is adtak, p�ld�ul King Crimson (1974) Elton John (1980), Simon and Garfunkel (1981), Diana Ross (1983), a Dave Matthews Band (2003), Jon Bon Jovi (2008) .

A sz�veg egy r�sze innen sz�rmazik: Wikip�dia